Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Ha egy tojásból két virág születik


Kategória: Anime, Ouran Koukou Host Club

Szereplők: Hitachiin Kaoru

Korhatár: 18

Műfaj: Sötét, Dráma, Shounen-ai, Romantikus

Figyelmeztetések: Twincest

Befejezett: igen (Oneshot)

Szavak száma: 5712

Rövid leírás: A történet kedvenceimről a Hitachiin ikrekről szól. Az egészet végig Kaoru szemszögéből formálom meg, az ő érzéseit, nézőpontjait, és hogy „szerintem” mit tenne vagy mit fog tenni. Mivel szeretek animehűen írni, valószínűleg lesznek benne olyan jelenetek, amik az animében és a mangában is szerepelnek (persze kicsit megmásítva:P).
Igazából nem lett olyan, amilyenre igazán terveztem, de ennek ellenére remélem tetszeni fog ez a kis történetem/irományom.^^

Sokakat talán megbotránkoztat, hogy egy fiú ikerpár szerelméről szól ez a történetem (is), így főképp azoknak ajánlom, akik szeretik annyira őket (az ikreket) mint én, és tudják, hogy mind ez csak fantázia :)

Tovább a történethez>>

 

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nyáá *-*

(timcsiikee, 2010.03.31 22:42)

nyúú *-* köszönöm de édes vagy *-* örülök hogy tetszett, és igen én se sok jót találtam ebben a témában, pedig anno szerettem volna olvasni... eddig talán kettőt ha találtam AFS-en. De ezért is kezdtem el én is írni velük, mert imádom őket, és hogy népesítsem ezt a témát :3
Az összegzésed nagyon tetszett xD igazán tömör és lényegre törő, mégis szééép xD nyááá **
örülök, hogy olvastad, és köszönöm a kritikádat *-* chuu~ *3*

Máá~~ #.#

(HiyoCica, 2010.03.31 21:19)

Minyuu >.< Ez most nagyon jól esett. Egy ilyen kis kawaii ikrek történet, olyan szívet-melengetően aranyos volt =^^= Tele érzelmekkel és mégis valahogy olyan lágy, mesés, gyönyörűséges #.# Kaoru mindig is cuki minden helyzetben, de most élmény volt így olvasni, hogy vajon mikor mit érezhet, mire gondolhat. Na és a nagy kedvencem még a drága-ennivaló Honey-sempai >.< Egyszer megzabálom .. *plüssmacit nyomirgat* Nekem az van, de hozzá valóban a nyuszika illik #.#
Egy szó mint százötven xD úgy volt szép, ahogy volt. Kész relaxálás volt olvasni, megnyugtatott, nem tudom miért. Talán mert inkább koncentrált az érzelmekre, mint a testiségre és ez kellett most, én úgy érzem =^^=
Az ikreket mindig - mindenhogyan szeretem, de sajnos olyan kevés ilyen témájú művet találtam, aligha kettőt ami tetszett is. S most végre megtaláltam a harmadikat xD
Jó-jó, összegzek; asszondja: Nyááá~~~ *sikoltás-szívecskék-plüssmacik*

Köszönöm, hogy olvashattam =^^= *kalimpál a macikkal*

nyúú *-*

(timcsiikee, 2010.03.28 21:33)

nyúú *-* imádlak Onim *-* köszönöm szépen a szép kritikát tőled *-* örülök, hogy tetszett, és... ha van amit nem értettél az csak azért van, mert gyenge sugallatú időhúzásként olyan jeleneteket is tettem bele, amik szinte érdektelenek :D a manga folyását kevertem össze, van amit kihagytam belőle, van amit hozzátettem, van amit felcseréltem, szóval lehet ezért zűrzavaros néhol :D köszönöm, hogy olvastad és hogy tetszett *-* chuuuuu~~ *3*

*_*

(Oni..^^, 2010.03.28 20:57)

Ééééés ismét itt vagyok! :D

Általános problémám, hogy többször kell elolvasnom egy-egy történetet, hogy teljesen megértsem, ugyanis kicsit felületes vagyok. "^^ Viszont ez ennél a történetnél nem jött elő. Nem volt időm elkalandozni, hiszen annyira magával ragadtak az ikrek érzései. *_* Az már csak hab volt a tortán, hogy Kaoru szemszögéből írtad... Ő a fő kedvenc. x3
Szerintem zene nélkül is tökéletes volt, így jobban bele tudtam magam élni a helyzetbe. Néha már-már a kétségbeesés szélén álltam, mert féltem hogy valóban szétválnak... ebbe még belegondolni is szörnyűség. Viszont remek megoldás volt a hajfestés. Furcsa, de remek megoldás. Így végre teljesült amit akartak, mégis együtt maradhattak. Annyira meghatódtam rajta... pedig ez nálam nagyon ritka. *_*
A kedvenc részem mégis az volt, ahogy Kaoru elbeszélgetett Honey-sempaiial. Annyira jól megírtad mindkettőjüket... hogy csak Hikarut akarta boldognak látni... nyááhh... x33
Volt egy-két rész, amit nehezen értettem meg, de ezt betudom a saját butaságomnak, és kicsit sem ront a munkád értékén. Látszik hogy mindent beleadtál, aminek egy csodás fic lett a vége. *_*
Érzelem dús, imádni való, könnyfakasztó. Szóval öröm volt olvasni. x33

Pusziiii ^3^

whíí *-*

(timcsiikee, 2010.03.27 15:30)

juj... köszönöm szépen a kritikádat *-* öröm volt olvasni tényleg *-*
Nos igen a zavarkeltés nehéz volt, de úgy néz ki összejött xD
Örülök nagyon hogy szereted az írásimat *-*
Igen igaz, hogy szeretek "játszani" az érzelmekkel, azaz inkább használni őket :3 szerintem így sokkal élettel telibb egy történet is, hogy tele van érzelmekkel. Az ikrek a kedvenceim, és már majdnem annyira szeretem őket mint Sasorit, persze őt senki nem überelheti nálam :D Ezért is tudtam ezt a ficet így megírni.
Az animét csak ajánlani tudom, én nagyon szeretem sőt a mangáját is végigolvastam már (igaz csak angolul, így nem sokat értettem) de a lényeget igen ^^ nem véletlen hogy az ikrek a kedvenceim, nem csak a vörös haj miatt, hanem a szívszorító történetük miatt is ^^ rengeteg fantázia van bennük.
Még egyszer köszönöm a szép kritikát *-* adok mások véleményére, és szeretem tudni őket :3
talán kicsit sokat várok el az olvasótól ezzel, de hát... én ilyen vagyok xD
chuu~ *-*

Egy tojásból két virág

(juli, 2010.03.27 15:01)

Szia Timcsiikee :)
Na...Szip-szip, nagy lélegzet és megkönnyebűlés. Nagyon megrikattál eme kis szöszenettel, szép Húsvét előtti ajándék.Régóta nem jutottam a gép elé ezért külön öröm volt ezt olvasni. Az elején kicsit megzavarodtam, hogy mit szeretnél ebből kihozni, a közepére már rendesen belezavarodtam a saját érzelmi skálámba azt gondoltam ebből csak szenvedés lesz (milyen jó, hogy tévedtem) a vége lett a kedvencem.
Puha csók.mmmmmm....szoros ölelés ahhh.és a legutolsó mondat....csak a tojásból kikelt két, különböző színű egyforma virág, ez annyira különleges.
Érzésekkel játszol és vele újjabb érzelmeket adsz a rajongod vagyok de szerintem tudod már. Zene nélkül is jó csendben olvasva mert a gondolatok belekusznak a fejembe. Az animet még nem tudtam megnézni,de most már muszáj látnom.
sayonara :)