Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Először meglepte a császár kérése.

 

De aztán eszébe jutott hogy meg kell tennie, bármit is kér, így megilletődve fordult felé.

 

- Zene nélkül? - kérdezte halkan.

 

- Az nem szükséges. - felelte a férfi és hanyattdőlt a párnán.

 

Raja remegve bólintott, és felemelte a karját.

 

Táncolni kezdett.

 

 

******************************

 

 

Tánca olyan volt mint egy szárnyaszegett madáré, esetlen és suta.

 

Próbálta elfelejteni hogy azok a szürke szemek őt nézik, de mindenhol magán érezte a tekintetét.

 

Eszébe jutott Salim és a tánca.

 

Az a fiú úgy mozgott mint egy kecses hattyú.

 

Hattyú...

 

....madár..

 

Elképzelte hogy szárnyai vannak és elrepülhet innen.

 

Szárnyak..hófehér tollak..

 

Mozdulatai lépésről lépésre lettek kecsesebbek. Hajlékonysága minden egyes lépéssel egyre inkább szembetűnt, és ahogy fordult egyet, szőke haja az arcába hullott.

 

Ruhája lágyan libegve követte a mozdulatait, elő-elő villantva combjából és fenekéből egy darabot.

 

Hajához vékony arany selymet választottak ami csak mégjobban kiemelte bőrének világos színét és hajának arany fényét.

 

Kezével kecses mozdulatot írt a levegőben, majd egészen hátrahajolt, hogy a hasáról felszúszott a vékony lepel.

 

Mély morgásra lett figyelmes.

 

„Nem, nem zökkenthet ki. Folytasd! Nem mondta hogy elég.”

 

Maga elé képzelte Salim mozdulatait, csípőjének lágy ringását és megpróbálta leutánozni, csak visszadni belőle kicsit, abból a bájból amit tőle látott.

 

Halkan dúdolta magában a dalt és táncolt...csak táncolt...

 

- Elég lesz. - hallotta egy idő után a császár hangját.

 

 

***********************************

 

 

 

Raja úgy érezte magát mintha egy álomból ébredt volna.

 

Elhalt fejében a zene, és ő ottmaradt a díszes falak között, egyedül saját félelmeivel.

 

- Gyere ide! - hallotta a császár hangját, és engedelmesen lépett közelebb.

 

Fejét lehajtotta, lesütötte a szemét, hogy ne kelljen a szemébe néznie.

 

Egy erős marok ragadta meg a karját, és egy rántást érzett, aztán pedig az ágy puha süppedős matracát a hasa alatt.

 

Sóhajtva tápászkodott fel, rögtön szembetalálva magát  a férfi figyelő tekintetével.

 

- Te új vagy itt. Még nem láttalak. - állapította meg az, félrehajtott fejjel figyelve ahogy Raja idegesen megigazítja a félrecsúszott leplet amit viselt. Halkan felkuncogott az igyekezetén.

 

- I..igen Uram. - bólintott Raja tétován.

 

Érezte hogy az erős ujjak az arcához érnek, pirulva sütötte le a szemeit.

 

- Nézz rám. - parancsolta a császár, ő pedig ráemelte a tekintetét. A férfi kedvesen mosolygott, hosszú haján megcsillant a fáklyák fénye.

 

- Mitől félsz? - kérdezte halkan, óvatosan végigsimítva az arcán. Raja összerezzent.

 

- Én..én csak...

 

- Felelj ha kérdezlek!

 

- Bocsánat. - hajtotta le a fejét.

 

- Szóval. Hova valósi vagy kicsi oroszlán? - kérdezte nevetve, és karját a feje alá téve hátradőlt a párnára.

 

Raja tátott szájjal figyelte izmainak finom játékát ahogy megmozdult. Biztosan rengeteg csatában edződött.

 

Aztán észbekapott és lesütötte a szemét.

 

- É..északról. - felelte halkan.

 

- Azt látom. - nevetett a férfi mély hangján. De mikor megszólalt, hangja puha volt és simulékony.  - Gyönyörű vagy.

 

Raja elpirult a kedves szavakra. Vajon ezt most miért mondja?

 

A férfi mutatta a kezével hogy hajoljon közelebb, ő pedig óvatosan fölé hajolt, hogy hallja amit mondani akart, aztán pedig majdnem felsikoltott mikor a császár ajkai az övére tapadtak.

 

Összerezzent és el akart húzódni, de aztán eszébe jutott hogy miért is van itt. Beletörődve hunyta a be szemeit.

 

Őt még nem csókolta meg soha senki. Az idősebbektől látta hogyan is csinálják, de ő sosem próbálta még senkivel.

 

Úgy gondolta ez egy olyan dolog, amit csak azzal tesz valaki, akit igazán szeret.

 

De ezek szerint, a világ más tájain más a helyzet.

 

Elgyengülve reszkető kezekkel markolta meg a párnát, összemarkolva vele egy tincset a császár hosszú fekete hajából.

 

Forró csókja olyan volt, mintha egy tüzes, meleg fürdőbe dobták volna. Úgy érezte lassan a teste is átveszi ezt a forróságot... és akkor őt elevenen elégeti.

 

A férfi szájának boríze volt, és gyümölcsök édes aromáját érezte a szájában. Nyelve lecsapott az övére és addig kergette, míg már alig kapott levegőt.

 

Raja ijedten szakadt el tőle, levegő után kapkodva.

 

Megijedt, attól hogy ennyire nem volt rossz. Sőt.. még mintha... élvezte is volna a dolgot.

 

A férfi látta rajta a bizonytalanságot, ezért kirántotta alóla a kezét és hagyta hogy rázuhanjon.

 

Raja felnyögött ahogy forró teste a másikéhoz ért, amin nem volt ruha. Hirtelen kevésnek érezte azt a vékony selyemleplet ami takarta.

 

A férfi csak nevetett igyekezetén ahogy próbálta magára visszahúzkodni a vékony anyagot.

 

- Felesleges ezt csinálnod. - felelte kuncogva. Haja betakarta a párnát.

 

Felkelt, és hozzáhajolt, keze a vállához ért. Egyetlen mozdulattal kioldotta a kapcsot a ruháján, amitől az egész csúszós anyag az ölébe csúszott.

 

Raja ijedten kapott utána, de már késő volt.

 

A császár elkapta a kezét és közelebb rántotta magához.

 

- Ne is törődj vele, nem kell az a ruha rád. - mosolygott.

 

"Nem kell? Dehogynem kell! Mert így látod a..... ó édes istenem..."

 

Raja fülig pirult zavarában.

 

Mindig is rettenetesen szégenylős volt, és ennyi idő alatt sem tudta megszokni ha a testét bámulják.

 

És ahogy bőre a másik meztelen testéhez ért. Furcsa érzés volt.

 

A férfi keze a kardforgatástól durva és érdes volt, de a teste többi részén selymes és puha volt a bőre.

 

És ahogy hozzért.... először mint egy hímestojáshoz.. óvatosan, végigsimogatta a vállát, majd a hátát.

 

Raja megborzongott az érintésére.

 

Haja szétterült a férfi mellkasán.. fel akart tápászkodni, de az erős karok nem hagyták.

 

Valami forró ért a nyakához, felkiáltott ijedtében, de a férfi lepisszegte.

 

Elhúzta a fejét a nyakától, egy mozdulattal megfordította, és már csak azt vette észre hogy háta a hideg selyemhez ért, és szürke szemek mélyednek az övébe.

 

- Tudod mi jön most ugye? - kérdezte a férfi halkan, mély hangja nyugodtnak tűnt. Raja nyelt egyet és bólintott.

 

Tudta, hogy ne tudta volna, elvégre elmagyarázták neki nagyon jól hogy miért van itt.

 

Azért, hogy kedvére tegyen a császárnak ahogyan ő kéri. Csakhogy fogalma sem volt mit kellene tennie, mert ugyan elmagyaráztak neki mindent, de túlságosan félt hogy elront valamit.

 

Tudta hogyha mindent úgy tesz ahogy kérik nem kell félnie, de mégis félt.

 

 

 

*******************************

 

 

 

Halk nyögés hagyta el az ajkát hogy megérezte az erős ujjakat a testén garázdálkodni. Szorosan behunyta a szemeit hogy ne kelljen látnia mit művel vele a férfi, de ez nem volt elég.

 

Elég volt saját sóhajait és nyögéseit hallgatnia és máris teljesen zavarba jött.

 

- Nézz rám! Nyisd ki a szemed! - parancsolta a férfi, ő pedig kénytelen volt felnézni rá.

 

A császár megragadta a kezét és a fiú saját merevedésére vezette.

 

- Még sosem kényeztetted itt magad? - kérdezte, és hangja olyan forró volt hogy Raja ijedten rezzent össze.

 

Megrázta a fejét. Már olyan vörös volt mint a paradicsom.

 

- Nem? Te aztán tényleg nagyon kis ártatlan vagy. - mosolyodott el. Megmarkolta a fiú péniszét és simogatni kezdte.

 

Raja nyögve hunyta be a szemét, majd mikor észbekapott hogy az ellenkezőjét parancsolták neki, gyorsan felnézett.

 

És szembetalálta magát a férfi vigyorgó arcával.

 

- Ne félj. - mondta az mosolyogva. - Nem eszlek meg!

 

Figyelte ahogy felül, és az éjjeliszekrényen kezd el matatni valamit. Egy kelyhet tartott az ajkához.

 

- Igyál! - parancsolt rá, és elégedetten figyelte ahogy a fiú vékony ujjai a díszes pohár szélére fonódnak.

 

Épp csak egy kortyot ivott és köhögve hátrált el.

 

- Mi ez? - kérdezte levegő után kapkodva.

 

Úgy érezte ahogy a folyadék lecsorgott a torkán mintha belülről melegítette volna fel a testét. Reszketett tőle.. de nem hidegtől.

 

- Gyere ide! - hívta magához a férfi, és lerántotta magához a testét ahogy közelebb mászott négykézláb.

 

Raja felnyögött ahogy megérezte a nagy és kemény valamit a hasának nyomódni. Nem mert megmozdulni.

 

A férfi kezével végigsimított a fenekén, ő pedig felsóhajtott. Arcát a puha fekete tincsekbe temette, nem akart látni, nem akart érezni de aztán mégis....

 

Érezte hogy valami langyos csorog végig a testén és rémülten nyitotta ki a szemeit. Finom olaj borította a hátát és lecsorgott az oldalán. Fűszeres, keleti illata betöltötte az érzékeit.

 

Szóval ez volt az az illat amit érzett?

 

A férfi belemarkolt a bőrébe de kezei lecsúztak róla. Raja úgy érezte mintha valami nagyon könnyű, légies simogatás lett volna, miközben a férfi másik keze bejárta a testén.

 

Feljebb húzta magához és ajkai a szájára tapadtak. Raja el akart húzódni de egy kéz lenyomta a tarkójánál fogva. Belesóhajtott a csókba és ahogy a férfi olajtól síkos ujjai a testébe hatoltak összerezzent és megfeszült.

 

- Lazulj el! -súgta a férfi az ajkaiba, és nedves ujjait végighúzta a merevedésén.

 

Raja nyögve hanyatlott rá.

 

Igen, ezt mondták neki a háremőrök is, mikor felkészítették az éjszakára, de hogyan tudna amikor...

 

- Ahhmmm...

 

Fejét hátravetve sikoltott fel a kéjtől.

 

Mi volt ez?

 

- Érzed? - hallott egy mély hangot a füle mellett. - Jó érzés igaz?

 

Ahogy a férfi megmozdította a kezét újra végigsöpört rajta az a csodás érzés és teste remegve simult hozzá.

 

Hiába akart tiltakozni.. túl jó volt az ismeretlen érzés..ami most uralta mindenét.

 

Érezte hogy erős karok ragadják meg, és a hasára fordítják. A férfi erős mellkasa keményen feszült a hátának ő pedig remegve csuklott össze.

 

A császár átnyúlt a hasa alatt és felhúzta térdeplő helyzetbe.

 

Raja rémülten szedte a levegőt.

 

Hogy lehet hogy ő élvezi ezt? Ezt..nem kéne pedig...

 

A férfi hosszú haja a válla mellett borította be a takarót és a tincsek a hátát simogatták.

 

Finom harapást érzett a vállán, amitől megremegett.

 

- Nee... - nyögte halkan.

 

- Ezt a szót én nem ismerem. - kuncogott a férfia fülébe halkan. - Mondj mást...

 

- Kérlek... ahhnnn...

 

A fiú reszketett ahogy megérezte a kemény férfiasságot a fenekének nyomódni.

 

- Nyugi.. - súgta a fülébe egy érzéki hang. - Nem bántalak.

 

Erős kezek markoltáka meg a csípőjét és nem hagyták hogy elhúzódjon.

 

Felszűkölt ahogy a férfi beléhatolt.. lassan tolta rá a csípőjét, úgy ahogy mutatták neki.

 

Furcsa érzés volt, de nem fájt olyan nagyon mint ahogy képzelte.

 

A császár szaggatott lélegzetét érezte a nyakán.

 

Ez ennyire jó neki? - kérdezte saját magától, és megremegett ahogy az megmozdult benne.

 

Ujjai megmarkolták a takaró rojtjait, kis sikoly hagyta el az ajkait.

 

Érezte ahogy ágyéka a fenekének simul, teljesen benne volt már, ő pedig remegett mint a kocsonya.

 

- Istenem.. - sóhajtotta a férfi a nyakába. - Olyan szűk vagy... és olyan... puha...

 

Raja már elpirulni is elfelejtett, mert amikor a következő pillanatban a férfi kemény lökéssekkel kezdte el ostromolni, felnyögött a kéjtől.

 

Teste a finom olajtól síkos lett és csúszós, úgy tapadt egymásnak a bőrük mintha egyenesen ehhez teremtették volna.

 

Teste minden egyes lökésre megfeszült és ellazult, érezte hogy a férfi pénisze csúszkál benne.. egyre erősebben.. egyre mélyebbre és mélyebbre.. miközben az ágyéka úgy feszült hogy alig bírta ki.

 

Furcsa bizsergés kísértette a testét, olyan intenzíven mintha egy hangyaboly mászkált volna rajta.

 

A forrósság ott kezdődött ahol testük összeért és minden egyes lökéssel terjeszkedett a testén.

 

Bensőjében pulzálva áradt a szét a melegség, és a zsibbadás kellemesen elborította minden porcikáját. Sóhajtozott és nyögött, vékony ujjaival a takarót markolva, hagyta hogy a férfi kezei vezessék a csípőjét... egyre gyorsabban és gyorsabban.

 

Aztán a császár felhúzta magához és ahogy háta a mellkasának simult széttárt lábai között meglátta a ki-be csúszó péniszét.

 

Behunyt szemmel nyögött fel.

 

A látvány több volt neki mint amit valaha is el tudott képzelni, és hangos sikollyal feszült meg a karjai között ahogy megérezte szétáradni a testében a férfi forró magját.

 

Fejét hátrahajtotta a férfi mellkasára... felsikoltott és megmarkolta a karját. Testén robbanásként cikázott végig a gyönyör..egy érzés amit ezelőtt sosem érzett.

 

Percekig ezt sem tudta hol van.

 

Bárcsak meghalt volna ebben a csodálatos érzésben. Akkor nem kéne elviselnie a megaláztatást.. és a többit...

 

Kis idővel később nyögve emelte a fejét és nézett körül.

 

A császár mellette feküdt a párnán és éppen szőlőt szemezgetett egy tálból.

 

Elvörösödött ha arra gondolt hogyan tud ilyen nyugodt lenni azok után.

 

A férfi felé nyúlt és a nyelvére helyezett egy szem szőlőt, majd finoman összecsukta a száját.

 

Raja gépiesen rágott.

 

A gondolatai teljesen máshol jártak.

 

Még akkor sem tért magához teljesen mikor fél órával később, ruháit összeszedve kilépett az ajtón.

 

Azon túl már egy másik ideges fiú ácsorgott és falfehérré vált az arca, ahogy meglátta a csapzott Raja-t.

 

Bíztatóan rámosolygott és követte az őrt vissza a többiekhez.

 

 

****************************

 

 

Nem kérdeztek semmit.

 

Elég volt hogy ránéztek és otthagyták őt, hagyták hagy pihenjen.

 

De Raja nem tudott aludni.

 

A férfi járt a fejében, aki ilyen fiatalon urakodik a fölött a hatalmas birdalom fölött.

 

Vajon ő parancsolta meg hogy irtsák ki a faluját?

 

Egy kegyetlen gyilkos volna?

 

Nem tűnt annak.

 

Kétségek között vergődve zuhant álomba.

 

 

 

************************

 

 

Másnap kivitték őket a palota kertjébe.

 

Három fegyveres őr figyelt rájuk hogy nehogy elszökjenek.

 

Raja élvezte hogy végre a friss levegőn lehet.

 

Itt minden olyan volt a mint a paradicsomban. Gyönyörű virágok, tavacska, hattyúk, virágzó fák.

 

Csodálatos szépség és gyötrő magány.

 

Hiába volt meg mindene, nem éhezett nem fázott és nem ölték meg, akkoris szenvedett.

 

Egy aranykalitkába volt bezárva és attól félt hogy el fogja felejteni milyen valójában élni. El fogja felejteni mint ahogy a ketrecbe zárt madár is elfelejt repülni egy idő után.

 

 

*************************

 

 

Virágot szedtek és táncoltak.

 

A többi fiú nagyon élvezte hogy kint lehet, csak ő ült magányosan az egyik díszes szökőkút szélén és figyelte ahogy a halak úszkálnak a vízben.

 

Aztán csatlakozott hozzá Kiri és beszélgetni kezdtek.

 

 

********************

 

Kint töltötték a délelőttöt.

 

Miközben beszélgettek, a fiú hirtelen Raja mögé mutatott, tátott szájjal.

 

Raja kíváncsian fordult meg.

 

A császár tartott erre, egy hatalmas fekete ménen ülve, kíséretével.

 

Raja ijedten pattant fel.

 

A fiúk szétrebbentek, mint a félős madárcsapat.

 

 

******************

 

 

Raja csak nézte a férfit.

 

Még nem látta ruhában, pláne nem ilyen díszes páncélban. Hosszú köpenye a földet seperte ahogy leszállt a lóról és az őket őrző egyik katonához lépett.

 

Raja nem hallotta mit beszéltek, csak annyit hogy a férfi valamiért nagyon dühös.

 

Arca komor volt, csak akkor lágyul el egy pillanatra mikor feléjük fordult.

 

Raja ezúttal rendesen fel volt öltözve, bársonynadrág volt rajta és csengő lánc a derekán, karjain fényes karperecek.

 

Valahogy most mégis meztelennek érezte magát a férfi tekintetének kereszttüzében.

 

- Este vendégek érzkeznek a palotába. Készítsétek fel a őket. - parancsolta a császár mellett álldogáló öreg férfi, a katonák pedig összeterelték őket, mint a birkákat.

 

Idegesen susmogtak a háta mögött.

 

Raja annyit vett ki az egészből hogy tágyalni jöttek és ilyenkor választhatnak a fiúk közül.

 

Mindenki izgatott volt.

 

Kivéve őt.

 

Ő rettegett.

 

Mi lesz ha valaki olyan választja őt, aki nem olyan gyengéd mint a császár volt vele? Mi lesz ha megverik, összeszabdalják, megkínozzák.

 

Egy könnycsepp gördült le az arcán ahogy arra gondolt hogy talán nem látja újra az ég kékjét, és a felhők szürke egyvelegét.

 

Rettegve készült az estére...